Bútorboltok

Úgy hiszem, leszögezhetjük, hogy bútorok nélkül merőben más lenne az életünk ma, akár ha csak a kényelmet vesszük fő szempontul. Olyan régóta használjuk már őket, hogy az életet nehéz lenne elképzelni nélkülük. Amiért meg hosszú (az ókortól napjainkig tartó) történeti háttérrel rendelkeznek, szinte lehetetlen rendesen áttekinteni és behatóbban beszélni róla, ezért csak egy rövidebb, általánosabb beszámolót állítottam össze a témában. [1.kép]

„A művészeti ág”

A bútorművesség egyike volt azoknak a művészeti ágaknak, amelyek mindig is a leghűségesebben alkalmazkodtak az építészet diktálta törvényekhez, így az építészet előrehaladásával egyetemben megfigyelhető az is, hogy hogyan változtak maguk a bútorok is. Ahol nem voltak képesek a nagy belső tér létrehozására, ott például logikusan gondolkodva: alacsonyabb bútorokat voltak kénytelenek készíteni, amely sokszor a kecsesebb bútorok létrehozását gátolta. De a bútorok változása követte magát az általános divatot is és technikai fejlődést. (Utóbbi a már említett építészet diktálta törvény egyik alapköve volt.)

Bútor anyagnak legjobb: a fa!

A fa az otthont teremteni fáradozó emberek számára már réges-régóta szolgál fő alapanyagként. Használták olykor az egész ház szerkezetének a felépítéséhez, de főként a tetőszerkezet kialakításához. A fa azonban a belső tér számos berendezésének is anyagául szolgált.
A mai bútorok azonban már sokféle anyagból készülnek. Különböző fémekből, nádból, üvegből, a drágábbak márványból és még sorolhatnánk, hogy még mi mindenből. A bútorok készítésében azonban a fa szerepe mindig is kiemelkedő volt és ezt a szerepét még most napjainkban is megőrizte. Előnye más anyagokkal szemben mindig is vitathatatlan volt: könnyen megmunkálható, hajlékony és szilárd, valamint védőréteggel bevonva és különböző eljárásokkal tartósságát is növelni lehet elképesztő hosszúságú időre. Szépségéhez kétség sem fér, melyhez hozzájárul az is, hogy a különböző fafajtáknak köszönhetően igazán széles barna színárnyalat választékkal szolgál maga a csupasz fa is, amelyre még a különféle színű festékek is felvihetőek, ha az alapszínnel nem lennénk megelégedve.

A faipar szorosan összekapcsolódik a hazai bútorgyártással, hiszen fa nélkül nincs is „igazi” jó bútor. Ezért bútortörténeti kutatások alkalmával érdemes ellátogatni többek között a http://faipar.fmk.nyme.hu/ oldalra. Ezen az oldalon található ugyanis a Faipar című folyóirat online is elérhető cikkei és itt lehet megrendelni a további cikkeket is. A folyóirat 50 éve közöl tudományos cikkeket a hazai faiparral kapcsolatban, egészen pontosan 1951-ben jelent meg az első cikke, melyet a Faipari Tudományos Egyesületnek (FATE) köszönhetünk. A folyóirat negyedévente jelenik meg, közel 600 példányszámban.

A másik ide kapcsolódó információ dús kiadvány a Magyar Asztalos és Faipar címet viseli, mely 1991 óta rendszeresen jelenik meg havonta, melybe bele lehet lapozni online az alábbi címen: http://faipar.hu/uploads/documents/aktualis.pdf. Az alábbi linken [1] meg megnézhetjük az egyes számokhoz tartozó tartalomjegyzékeket is. Közülük némelyik cikk teljes egészében meg is tekinthető.

Tovább kutakodva az interneten, megtalálhatjuk a Magyar Faipari és Erdészeti Cégadattár oldalát: http://www.fakat.hu/ Ezen az oldalon találtam meg a fataj.hu-t is az alábbi két érdekességgel:

• A 100 legnagyobb magyar bútorgyártó - 2009. [2]
(Ezen az oldalon megtalálhatóak a 2006-os, 2007-es és 2008-as adatok is.)
• Erdőgazdálkodók számokban 2009 – gyorsjelentés [3]

A FATÁJ -online egy szaklap, mely a faiparral az asztalossággal és a bútoriparral kapcsolatban is jelentett meg cikkeket.

Bútorok megmunkálása [2. kép]

A bútorok formáját, kialakítását tekintve elsősorban maga az anyag volt a befolyásoló tényező, mert nem minden anyag alkalmas bizonyos formák létrehozására. Ha anyagként a fát vesszük példának, akkor feltétlenül szem előtt kell tartanunk azt a tényt, hogy nem egy tömör anyagról beszélünk, hanem szerves anyagról, amelyben apró üregek találhatóak, és az évgyűrűk mentén is más-más az anyag keménysége. A csomók és göcsörtök mentén szintén másképpen hasad a fa, valamint vágásuk és csiszolásuk is nehezebb ezeken a részeken.

A bútorok megformálásában szerepet kapnak még az egyes szerszámok és maga a technika is, ahogyan elkészítenénk, kiviteleznénk a bútor teljes egészét vagy adott részét. Az aprólékosabb munkákhoz finomabb, a nagyobb felületek vágásához, csonkolásához pedig értelemszerűen erősebb szerszámok kellettek. A keményebb fa megmunkálásához, mint amilyen például a tölgy leginkább faragószerszámokra támaszkodtak, míg a puhább fákhoz inkább vésőket használtak.
A bútorok megmunkálását segítő néhány fontosabb szerszámra példa: gyaluló-, véső-, színelő-, reszelő-, fúró-, faragó-, fűrészelő-, metsző-, csiszolószerszámok.

A formák kialakítása és díszítése

Azt, hogy hogyan formázták és díszítették régen a bútorokat, nem csak az anyagi háttér határozta meg, hanem a mindennapi élet és a bevett szokások mellett maga a vallási háttér is komoly befolyásoló tényező volt. Itt kiemelhetjük például Egyiptomot, ahol hittek az alvilág és a közöttük járkáló jó és gonosz szellemek létezésében, így nem meglepő az sem, sőt megszokott volt, hogy a bútorok lábait állati lábaknak formázták meg. Csak egy példa erre, hogy jobban értsük miről is van szó: Székeiknél nagyon jellemző volt az oroszlán- és bikaláb faragványok, ugyanis úgy tartották, hogy az oroszlán megvédi a rajta ülőt a gonosz démonoktól.

A díszítést legtöbbször úgy oldották meg, hogy maga a fa legfelsőbb rétegét, a felületét fabrikálták még tovább, újabb és újabb motívumokat belekanyarítva az anyagba, de kedvelt volt még, hogy a bútort összetartó kapcsokat, szíjakat és szögeket leszámítva a díszítésnél is más anyagokkal kombinálták a fát, melyet berakásokkal oldottak meg. Az uralkodók esetében főleg drágaköveket használtak ilyen esetekben. Alapjában véve inkább a díszítés volt csak az, ami különbséget tett a jobb módúak és a pornép által használt bútortárgyak között. A berakáson kívül még a festés is közkedvelt volt, amihez nagyon is értettek (Gondoljunk csak az piramisok falára!), és amelyet néhányan a szegényebb rétegek közül is megengedhettek maguknak.

Régen „csak” festettük, ma rendszerint kenjük is!

A mai bútorokat már nem csak díszítési szándékkal kenjük le, pontosabban kifejezve pácolunk vagy vonunk be, hanem az anyag tartóssága érdekében különböző vegyszerekkel ápoljuk és tesszük ellenállóvá, szívósabbá az anyagot, hogy sokáig élvezhessük annak eredeti állapotát és ne kelljen a vetemedés (a fa zsugorodása-dagadása) és más károsodás miatt egyhamar kidobni vagy javíttatni. Régen nem gondozták ilyen finoman a bútorokat, de ha valami meghibásodott és javítani kellett, akkor ezeket többnyire házilag saját maguk végezték el a tulajdonosok vagy kisebb műhellyel rendelkező asztalosokhoz, szakemberekhez vitték.
Ma már azonban vannak külön csak javítással és ápolással foglalkozó olyan üzletek is, akik nem gyártanak saját bútorokat, csak szépítik és helyrepofozzák a már régóta használatos darabokat, vagy az újabb elemek pácolásában nyújtanak segítséget.

Néhány bútorjavítással vagy restaurálással foglalkozó oldalra példák:

• http://www.butorjavitas.hu/
• http://www.antikbutorjavitas.hu/
• http://www.butornadazas.hu/
• http://www.butorjavitas.atw.hu/

A díszítésen túl azonban ma már talán még nagyobb hangsúlyt kap a praktikusság, mint valaha. A sűrűn lakott városokban, mint például Tokióban az embereknek a helyhiány miatt találékonyaknak kellett lenniük. Ezért olyan ötletesebb bútordarabokkal kellett előállniuk, amelyek végül lehetővé tették számukra, hogy otthonuk ne olyan zsúfoltnak nézzen ki belülről, mint amilyen esetleg az utca a házuk előtt a csúcsforgalomban. Ezért az ilyen apróbb helyiségekbe például most nagyon jellemző, hogy ágykeret helyet csak matracokat vesznek az emberek a boltokban, amelyeket aztán használat után felkelve elsüllyesztenek a szekrényeikben, hogy ne legyen nekik láb alatt napközben, vagy pedig eleve már olyan szekrényeket vesznek, amelyekben beépített, kinyitható ágy van.

Bútorok egyedi méretre történő alakítása

Ma már lehetőség van arra is, hogy szakemberekkel felméressük a saját lakásunkat, és a szobáink sarkaihoz pontosan illeszkedő, helytakarékos bútorokat készíttethessünk. Egyedi tervezésű bútorokat is terveztethetünk egyes szakemberekkel, ha tehetősebbek vagyunk.

Egyedi méretű bútorok tervezése vagy gyártása:

• http://www.asztalosmunka.com/
• http://www.faymibutor.hu/
• http://www.konyhak-butorok.eu/

Online bútorboltok

A helyhiánnyal a kereskedőknek is meggyűlik a baja. Ma már nagy kockázatot vállalnak azok a személyek, akik előbb megveszik vagy elkészítik (szinte bármilyen) eladásra szánt termékeiket, mielőtt arra vevőt találnának, hiszen ha változik a divat vagy maga a társadalmi szokás, az egyéni igény, akkor már fent áll annak a veszélye, hogy a régebben készült termékekre már nem lesz akkora kereslet, mint egykor. Nincs ez másként a bútorokkal sem. Különösképpen gondban lehetünk akkor, ha a bútorok méretét és azok raktározási lehetőségeit vesszük figyelembe. Egy bútorboltnak, ami főleg ágyakkal vagy szekrénysorokkal kereskedik, nagyon nagy helységgel kell rendelkeznie, hogy mindezeket elhelyezhesse, amelynek fenntartása igen nagy költségekkel járhat. Éppen ezért nem meglepő az a megfigyelhető tény, hogy a bútorboltok esetében egyre jobban elterjedt a csak online megtekinthető és megrendelhető bútordarabok, amelyeket csak a rendelés után készítenek el vagy hozatnak meg külföldről. Persze rengeteg olyan bútorbolt van, amelyeknek még mindig megéri, hogy az online felület mellett, rendes bolthelyiséget is üzemeltessenek, hiszen tisztában vannak vele, hogy az ember még most is jobban szereti megvenni azt a terméket, amelyet a saját szemével láthat, valamint meg is érinthet és maga ellenőrizheti le a minőséget, nem pedig más véleményére hagyatkozva.

Online bútorboltokra példák: [3.kép]

http://www.scavosaruhaz.hu/
http://fanaticbutor.webshop.co.hu/index.php
http://butorbox.hu/
http://www.butormegrendeles.hu/

Online Bútorbolt gyűjteményekre példák:

http://butorbolt.lap.hu/online_butorboltok/11284875
http://butor.wyw.hu/Online_butorboltok/

Ma már azonban nem csak a praktikus bútorokat veszik, hanem az régi, öreg antik darabok is kelendőek olyannyira, hogy erre is külön ágazat jött létre a bútoriparban.

Antik bútorokkal kereskedő boltokra példák:

• http://www.classicabutor.hu/
• http://www.flamand-antikbutor.hu/
• http://www.richterantik.hu/

Bútorművészet

Online (is) teljes egészében vagy részben megtekinthető bútorkiállítások, cikkek:

• http://www.kastelyok-utazas.hu/../Butormuzeum/index.html
• Bolt, bolt, bolt
http://faipar.hu/h../2878,butor-butor-butor.html

Lakberendezés

A bútorszakmához szorosan kapcsolódik még a lakberendezés is. Magyarországon több mint 20 éve folytatnak lakberendező-képzést. A legelső képzést a Veresegyházi Oktatási Stúdió [4] tartotta meg 1990-ben.

Ma már lehet sok mindent bérelni. Autót, növényt és igen, többek között bútort is. Esküvőkre, kerti partikhoz és egyéb nagyobb rendezvényekhez sokszor elengedhetetlen, hogy kicsit jobban adjon magára és környezetére az ember. Nem meglepő ezért, hogy rendszeresen van igény a bútorok bérlésére, így a bútorok bérbeadásra is már külön szakosodott néhány cég. Pár példa:

• http://www.tatuparasols.hu/
• http://www.zmrent.com/
• http://www.eventstuff.hu/eszkoz.php
• http://www.kolcsonbutor.hu/
• http://www.brent.hu/

Az első bútorok

Teljesen hiteles adat nincs arról, hogy mi volt az első bútor, amit az emberek készítettek, de kijelenthetjük, hogy talán nem egy beépített szekrénysorral kezdett a régi korok embere sem. Információink vannak azonban arról, hogy talán az egyik legősibb bútordarab a láda volt, amit a közel-keleti, ókori civilizációk emberei hoztak elsőként létre. A ládát tárolóeszközként használták, az ingóságokat helyezték el benne. Az egyiptomi közemberek többnyire ládákban tartották ingóságaikat, a szekrényt ők ekkor még nem ismerték, az csak a késői római császárkorban vált ismertté. Az uralkodóik trónszéken ültek, míg a köznép, azonban eleinte csak a földre ülhetett, majd később elterjedt náluk a karosszék is. Ismert volt náluk viszont még az ágy is és a nyaktámasztó is. Az ágyban születtek, ott betegeskedtek, és békeidőben általában ott is haltak meg. Ha az uralkodó halt meg, holttestének szarkofágot készítettek. Az egyik kelléke ma a párna. Kerek és hengeres párnákat először valószínűleg a görögök használtak. [4.kép]

Néhány szó a magyarok bútortörténetének múltjából

Elődeink sem várták meg a letelepedést. Nomád életmódjuk és a vándorlás sem okozott nekik gondot, hogy bútorokat használjanak. Bár többek között használtak „rendes” széket és asztalt is, de amiként a keleti sztyeppéken kezdtek el lovagolni még inkább az igényeikhez kellett igazítaniuk a bútoraikat is, így a hasznosságot figyelembe véve lényeges bútornak számított a szétszedhető és összerakható tálcaasztal, valamint az állatok hátára felerősíthető szállítható láda. Azonban már az ágy egy korai verziója is megjelenik a magyarok és más vándorló népek életében is: a ládák tetejére terített különféle állati bőrök és szőnyegek formájában. A 13. századi adatok bizonyítják, hogy a letelepedés után a szögletes asztal is lassan elterjedt.

A kora középkorból főleg egyházi bútorok maradtak ránk, de a köznép életéből ismert bútorok közül érdemes megemlíteni a mészárosok által használt négylábú széket, amelynek használati módja miatt ragadhatott később magára az üzletágra a mészárszék elnevezés is.
Néhány érdekesebb cikk a későbbi időkre vonatkozóan:
Amikor Magyarország még faipari nagyhatalom volt...[5]

A bútortörténetet tárgyaló dokumentumokra ajánlás:

Amennyiben az olvasó jobban beleásná magát a bútor történetébe, elmerülne a bútorstílusok világában vagy csak általánosságban szeretne jobban belelátni az adott dolgokba, akkor az alábbi irodalmakat ajánlom még:

Hagyományos:
• Ismerjük meg a bútorstílusokat / Kaesz Gyula ; [a rajzokat kész. Kígyóssy Ágnes, Fekete György] ; 1994
• A bútor története / Vadászi Erzsébet [Bp. : Műszaki Kvk., 1987]
• Bútorművészet a XIX. században : Magyar bútorok a század első felében / Szabolcsi Hedvig. Budapest : Iparművészeti Múzeum Nagytétényi Kastélymúzeum, 1968
• Bútorművészeti lexikon

Online:
• Online - Bútortörténeti kisszótár [6]


További ajánlott oldalak rövid összefoglalókkal:

Magyarország bútoripar története [7]

1870-es években a bútoripar Budapesti központtal beindul Magyarországon is. Budapesten 1895-ben a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara által 12 bútor és épületasztalos telep volt nyilvántartva. A gyárakban a foglalkoztatottak száma nem volt számottevő. Átlagosan 15-25-en dolgoztak a gyárakban. (1894-ben alapított első debreceni bútorgyárban 20 munkás)

Első Magyar Bútorüzlet Hálózat [8]

2009 májusában alakult Szegeden. Küldetésének fő iránya, hogy felvegye és megőrizze versenyképességét a külföldi bútorüzlet hálózatokkal szemben és céljukkal összhangban javítsanak a jelenlegi versenyhelyzeten, visszahódítva a vásárlókat a külföldön gyártott bútoroktól. Kínálatuk jó minőségű, középkategóriás árral megy, ezzel is kedvezve az átlagembernek. Közel negyven üzlet csatlakozott ez idáig a hálózathoz és a közeljövőben arra számítanak, hogy mintegy 100 üzlet fogja majd alkotni ezt az országos hálózatot. A növekedésre nagy esély van, ugyanis a hálózat tagjai élvezhetik a beszerzési kedvezményeket, marketingtámogatást és a még egyéb fel nem sorolt előnyöket is miközben a szervezet védjegyét használják.

Oldalukon "A bútorkereskedelem helyzete" menüpontban megtalálható az idei évben (2010 januárjában) a Divian-Mega Kft. áltál végzett bútorüzlet hálózatról egy kutatáselemzés is, melyhez a 100 legnagyobb forgalmat lebonyolító bútor kiskereskedelmi partnertől volt a mintavétel. Az elemzés leginkább az egész éves forgalomcsökkenést hangsúlyozta, mely a karácsonyi szezonban sem realizálódott,de egyébstatisztikai eredményt is kiolvashatunk a vizsgálatból.

Az Első Magyar Bútorüzlet Hálózat oldalán a látogatóknak lehetőségük nyílik kipróbálni az online 3D lakberendező programot is, amellyel kedvünk szerint alakíthatjuk elképzelt otthonunk belső terének kinézetét.


A bútoripar egyik hazai nagymestere: Thék Endre [9]

Az Orosházán született bútorasztalost, a magyar nagyüzemi bútorgyártás megteremtőjének tartják. Elkészült bútorai közül számosat a párizsi világkiállításon is bemutattak.
Életének a bútorokhoz kötődő főbb szakaszaként megemlíthetjük többek között, hogy közel négy éven át Daubner Pál asztalosmester tanonca volt, majd a későbbiekben, mint már asztalosmester tanulmányozta a bútorgyártást külföldön (Bécs, München, Párizs, stb.). 1867-ben már újra Magyarországon tevékenykedett, majd 1872-ben megnyitotta asztalos műhelyét is Budapesten. Felvásárolt két Tauszig bútorgyárat (Üllői út és Leonardo utca sarkán). Végül 1885-ben már a legnagyobb és a legjobban gépesített bútorgyárral büszkélkedhetett itthon.

A Thék bútorgyár büszke lehet arra is, hogy a számos remek termékük mellett az ő kivitelezésük volt gróf Andrássy Tivadar budai villájának ebédlőberendezése is.
Az 1890-es években kibővített gyár már zongoragyártásra is adta a fejét.

De mindegy, hogy milyen korban vagyunk, a bútor mindig is tanúbizonyságot tett tulajdonosa anyagi helyzetéről és ízléséről is.

Linkek gyűjteménye

[1] http://faipar.hu/lapszamok/ujsagarchivum/2010.html
[2] http://www.fataj.hu/Top100Butorgyarto2009
[3] http://www.fataj.hu/
[4] http://www.lakbersuli.hu
[5] http://faipar.hu/..102_105_amikor_magyarorszag.pdf
[6] http://www.1900.hu/hu/texts/categories/49
[7] http://hu.wikipedia.org/..Bútoripar_Magyarországon
[8] http://www.butorhalozat.hu/
[9] http://hu.wikipedia.org/wiki/Th%C3%A9k_Endre

Képek forrásai:

1. kép: http://lh4.ggpht.com/../butorbolt_verseny_utca_2.JPG
2. kép: http://mek.niif.hu/02700/02789/html/img/203.jpg
3. kép: http://fanaticbutor.webshop.co.hu/index.php
4. kép: http://hu.wikipedia.org/

További források:

• Homér Lajos: A bútorok története Egyiptomtól napjainkig. Budapest "Múzsa", 1944
• http://www.asztaloslaci.hu/butortortenet.html
• http://cograf.hu/lexikon/otthon/butor.html

Készítette: Szabó Tímea